Boris Johnson brit miniszterelnök pártja mindkét időközi választáson vereséget szenvedett, amelyek kampányait a vezetésével és az etikával kapcsolatos kérdések uraltak.
A párt elnöke a péntek hajnali eredmények ismertetése után lemondott, mondván, hogy a párt „nem tudja folytatni a szokásos ügymenetet”.
A centrista liberális demokraták megdöntötték a konzervatív többséget azzal, hogy megszerezték Tiverton és Honiton délnyugat-angliai székhelyét, míg a fő ellenzéki Munkáspárt visszahódította az észak-angliai Wakefieldet a toryktól.
A szexbotrányokba belebukott konzervatív képviselők lemondása miatt kiírt referendumok lehetőséget kínáltak a választóknak, hogy véleményt mondjanak a miniszterelnökről, alig néhány héttel azután, hogy saját képviselőinek 41 százaléka a menesztésére szavazott.
„Tiverton és Honiton lakossága Nagy-Britanniáért beszélt” – mondta a terület újonnan megválasztott liberális demokrata képviselője, Richard Foord.
“Hangos és világos üzenetet küldtek: itt az ideje, hogy Boris Johnson menjen, mégpedig most.”
A vereség bármelyik kerületben visszalépés lett volna a miniszterelnök pártja számára. Mindkettő elvesztése nagyban növeli a konzervatívok nyugtalanságát, akik már amúgy is aggódnak a megosztó Johnson miatt, aki már nem számít a választási előnynek.
Oliver Dowden pártelnök azonnal lemondott posztjáról, mondván: „támogatóink csalódottak a közelmúlt eseményei miatt, és osztom érzéseiket”.
“Valakinek vállalnia kell a felelősséget, és arra a következtetésre jutottam, hogy ilyen körülmények között nem lenne helyes, ha hivatalban maradnék.”
„Mint mindig, hűséges maradok a Konzervatív Párthoz” – mondta, anélkül, hogy felajánlotta volna Johnson további támogatását.
A miniszterelnök 6400 kilométernyire tartózkodott Angliától a Nemzetközösség ruandai csúcstalálkozóján, amikor az eredményeket kihirdették.
Kigaliban tartott beszédében Johnson elismerte, hogy az eredmények „kemények” voltak, és azt mondta, hogy „meghallgatja, mit mondanak az emberek, különös tekintettel a magas megélhetési költségek miatti nehézségekre”.
Johnsonnak még a vereségek ellenére is nagy többsége van a parlamentben, ám saját törvényhozói körében amúgy is ingatag tekintélye tovább gyengült.
Az etikai vádak hónapok óta sújtják a miniszterelnököt, ami a brit koronavírus-zárlatok idején a kormány épületeiben rendezett bulik körüli botrányban csúcsosodott ki.
Johnson egyike volt annak a 83 embernek, akit a rendőrség megbírságolt a partikon való részvétel miatt, így ő volt az első olyan miniszterelnök, akiről kiderült, hogy hivatali ideje alatt megsértette a törvényt. A „partygate” botrányról szóló közalkalmazotti jelentés szerint Johnsonnak viselnie kell a felelősséget „a vezetés kudarcaiért”, amelyek megteremtették a kormányzatban a szabályszegés kultúráját.
Ugyan túlélte saját pártja bizalmi szavazását ebben a hónapban, de érezhetően meggyengült, ugyanis a konzervatív képviselők 41 százaléka az eltávolítása mellett döntött.
A pártszabályok értelmében Johnsonnak egy évig nem kell szembenéznie újabb ilyen megmérettetéssel, de a pénteki vereségek növelik rajta a nyomást, és egyre nagyobb az esély egy újabb párton belüli „lázadásra” a következő hónapokban.
Roger Gale konzervatív képviselő, aki régóta kritikusa Johnsonnak, megismételte a miniszterelnök lemondására irányuló felszólítását.
„A pártunk lelke forog kockán” – mondta.
Read alsoA britek 59%-a lemondatná Boris Johnsont egy friss felmérés szerint
Forrás: